Szarvas
Mit is írhatnék. Valami ünnepélyeset kellene.
Az esküvőnkön aszpikos szarvasgerinc volt az egyik fogás. Szerettem. Táncoltam. Az esküvős cipőt nemrég dobtam ki, évekig alkalmi volt, majd munkába jártam vele. Nyakkendő, öv még rendszeres használatban. Az öltönyt sem híztam ki az eltelt 7 év alatt, de a divat annyit változott, hogy legutóbb amikor felvettem valami ünnepi alkalomra megkérdezték kit temetek.
Ekkor történt az is - a szarvasohoz kapcsolódva -, hogy a somogyi vendégek hazafelé hajnalban elcsaptak egy őzet (ami majdnem szarvas). Az állatot rögtön elintézte a gallytörő és az bélsárral összefröcskölte a szélvédőt. A hátsó ülésen alvó gyermek aki már a lakodalomban megpihent most felébredt: "anyu, miért kentétek össze az ablakot csokitortával?"
Ez volt a csattanó!

Akkor hamarosan madarak.


Hiánypótló blogbejegyés, amit a nagyfülű kecskéről tudok azt mind megosztom veletek:
knek szarva van.

Itt egyedül vagyok és jó az idő és előfordul, hogy meztelenül alszom. Most is így volt. Ezt csak azért írom le, mert érdekesnek találom, hogy felöltöztem a megöléséhez. Illetlennek éreztem meztelenül leütni, nem tudom miért.